Fegyelmi szabályzat

Fegyelmi szabályzat

AZ ADONY ÉS KÖRNYÉKE HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA

2014. JANUÁR 26.

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelőségre vonásának egységes rendje érdekében az

Adony és Környéke Horgászegyesület Közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

  1. .

A fegyelmi eljárás célja a horgászattal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályainak megtartása, valamint a fegyelmi vétséget elkövető horgász cselekményével arányban álló elmarasztalása, továbbá a más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

  1. .

Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag:

a.)       akit halgazdálkodással ( halászattal, horgászattal ) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a büntetőeljárás lefolytatása után jogerősen elmarasztaltak,

b.)       akit halgazdálkodással ( halászattal, horgászattal ) összefüggő, illetve horgászattal kapcsolatos környezetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt jogerősen

elmarasztaltak,

c.)        aki a halászattal és horgászattal, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az országos vagy a helyi horgászrend, a szövetségi vagy az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti,

d.)       aki választott vagy megbízott tisztségviselőként a kötelességét neki felróható okból nem teljesíti, vagy elhanyagolja

e.)       aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi bizottság idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú, alapos indok nélkül nem jelenik meg, vagy a fegyelmi tárgyaláson szándékosan valótlant állít,

f.)         aki vendégének a társadalmi együttélés és a helyi horgászrend ellen vétő magatartását a horgászat közben a tőle elvárható módon nem akadályozza meg.

–   2   –

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

  1. .

(1)       Fegyelmi büntetések:

a.)       figyelmeztetés,

b.)       írásbeli megrovás,

c.)        a fegyelmi határozatban megjelölt vízterületről való kitiltás,

d.)       a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése,

e.)       az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás,

f.))       a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.

(2)       Az egyesület választott vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. d.) pontja szerint fegyelmi vétség elkövetése esetén csak a 3. §. (1). bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni, továbbá indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből történő visszahívását.

(3)       A 3. §. c.) és d.) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama kettő év.

(4)       A 3. §. e.) és f.) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama öt év.

(5)       Indokolt esetben a 3. §. e.) és f.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni, végleges hatállyal.

(6)       A 3. §. (1) bekezdés c.) – f.) pontjai által kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető.

A felfüggesztés nem alkalmazható, ha a 3. §. (1) bekezdés f.) pontja alapján kiszabott büntetés időtartama az egy évet meghaladja.

Ha próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismételt fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, úgy a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

(7)       Amennyiben az egyesületi tagot öt éven belül indított három fegyelmi eljárásban jogerősen elmarasztalják, úgy az (5) bekezdésben írt fegyelmi büntetés alkalmazásának van helye.

–   3   –

  1. .

(1).      A 3. §. (1) bekezdés f.) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott állami horgászjegyet és a területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára vagy az év teljes hátralévő részére – vissza kell vonni.

HATÁSKÖRÖK

  1. .

(1)       A fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása általában az egyesület fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében az állami horgászjegyet kiváltotta.

Kettős tagság esetén, ha az eljárás alá vont az eljárást elrendelő egyesületből kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia.

(2)       Fegyelmi ügyekben eljáró szervek az egyesületnél az első és a másodfokú eljárásban:

a.)       tisztséget nem viselő tagokkal szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetősége,,

b.)       az egyesület vezetőségének vagy felügyelő bizottságának tagjaival szemben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyűlése,

c.)        a fegyelmi bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

  1. .

(1)       Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen, írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(2)       Fegyelmi eljárás elrendelésére a horgászegyesület elnöke a jogosult.

(3)       Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles.

A fegyelmi eljárás elrendelése kötelező, ha az egyesület tagja a 2. §. a.) és b.) pontja szerinti cselekményeket követte el. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség megalapozott gyanúja esetén a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig terjedő időre a fegyelmi

–   4   –

eljárás elrendelésére jogosult személy felfüggesztheti a fegyelmi eljárás alá vont személy horgászatra vagy a személy tisztségének ellátására vonatkozó jogát.

(4)       Ha az egyesület elnöke – a tudomására jutott adatok, vagy a kivizsgálás eredménye alapján – megítélése szerint csak csekélyebb súlyú fegyelmi vétség valósult meg, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben is alkalmazhatja a 3. §. (1) bekezdésének a.) vagy b.) pontja szerint fegyelmi büntetést.

(5)       Ha a fegyelmi vétséget elkövető az elnöknek a 8. §. (4) bekezdése szerinti fegyelmi felelőségre vonása ellen annak közlésekor, vagy a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

(6)       A (4) bekezdésben alkalmazott eljárás során is értelemszerűen alkalmazni kell a 13. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

ELÉVÜLÉS

  1. .

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év, vagy ha a az eljárás elrendelésére jogosult személy tudomására jutásától számított három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Amennyiben a jogerős határozat a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomására jut, három hónapon túl fegyelmi eljárás elrendelésének nincs helye.

A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

  1. .

(1)       A fegyelmi bizottság határozatképes, ha a fegyelmi ügy tárgyalásán a bizottság tagjainak fele, de minimum három fő jelen van.

(2)       Nem járhat el az adott fegyelmi eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont egyesületi tagnak vagy a sértettnek egyenesági hozzátartozója, illetve aki a sértettel, vagy az eljárás alá vonttal munkajogi alá- fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem járhat el a fegyelmi bizottság azon tagja sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból – elfogultság – nem várható el.       

(3) A másodfokú, illetve a 7. §. alapján lefolytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként az, aki az elsőfokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként részt vett az eljárás lefolytatásában és a fegyelmi határozat meghozatalában.

–   5   –

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

  1. .

(1)       A fegyelmi eljárás szabályszerű lefolytatásáról a fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik.

(2)       A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi ügy iratai beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni a fegyelmi ügy tárgyalását, vagy szükség szerint kivizsgálást rendel el. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3)       Az eljárás alá vont személyt tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy távolmaradásával a

tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve a tárgyalásra magával hozhatja.

(4)       Ha az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte, és a feljelentést aláírásával hitelesítette, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ebben az esetben elegendő a fegyelmi tárgyalásra csak az eljárás alá vontat beidézni.

Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén, ha a feljelentést hivatalos személy / rendőr, hivatásos halőr, mezőőr stb. ) tette, és a feljelentésen a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírásával tanúsítja.

A bizonyítási eljárás mellőzése esetén fegyelmi büntetésként csak a 3. §. (1) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott büntetéséket lehet kiszabni.

(5)       Akinek a tárgyaláson tanúkénti meghallgatás szükséges, az a tárgyalásra – a felmerült költségek megtérítése mellett – beidézhető tértivevényes ajánlott levélben. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás időpontja között minimálisan nyolc napnak el kell telnie.

(6)       A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalás rendelhető el.

(7)       A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke nyitja meg, vezeti le, és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásaival, vagy egyéb módon megzavarja, a tárgyalásról – figyelmeztetés után – kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult személynél fegyelmi eljárás indítását kezdeményezheti.

Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszeri feltételeit, ellenőrzi, hogy a megidézettek megjelentek-e. Felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogással érintett személy és az eljárás alá vont távollétében – a bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági indítvány elfogadásáról vagy elvetéséről.

–   6   –

Ezt követően történik a fegyelmi ügy ismertetése, majd a bizottság elnöke meghallgatja az eljárás alá vontat, akihez a bizottság tagja kérdéseket intézhetnek.

Ezután kerül sor az bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás eljárás lefolytatására, tanúk meghallgatására.

(8) Amennyiben a fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő adat áll rendelkezésre a határozathozatalhoz, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, ezek alapján állapítja meg a tényállást.

  1. .

(1)       A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a.)       a bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét,

b.)       az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését,

c.)        a tanúk vallomásait,

d.)       az elhangzott indítványokat.

(2)       A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető – amennyiben nem a bizottság egyik tagja vezeti a jegyzőkönyvet -, valamint a meghallgatott személyek írják alá.

  1. .

(1)       A fegyelmi bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre nyolc napon belül határnapot tűz ki.

(2)       Ha a bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a.)       terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,

b.)       a terhére rótt cselekményt nem követte el,

c.)        a terhére rótt cselekmény elkövetése kétséget kizáró módon nem bizonyítható, illetve

d.)       a terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

úgy a fegyelmi eljárás megszüntetéséről határoz.

–   7   –

(3)       A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész tartalmazza a bizottság megnevezését, az eljárás számát, az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét, idejét.

A határozat második, rendelkező része tartalmazza az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést, továbbá a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást.

A határozat harmadik, indokolási része tartalmazza a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, az esetleges súlyosbító vagy enyhítő körülményeket.

  1. .

(1)       A fegyelmi bizottság meghozott határozatát az eljárás alá vonttal a kihirdetéskor aláírása ellenében át kell vetetni,vagy részére tértivevényes ajánlott levélben nyolc napon belül megküldeni. Más horgászegyesület vízterületén elkövetett fegyelmi vétség esetén a határozatot szintén tértivevényes ajánlott levélben kell megküldeni az érintett egyesület részére.

(2)       Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézhezvételt követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után a fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik.

  1. .

(1)       A 3. §. (1) bekezdésének c.)-f.) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéséket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és az egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2)       A hónapokban, illetve években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. A fentiekre tekintettel, amennyiben az eljárás alá vonttól a területi engedélyét illetve az állami horgászjegyét az eljáró hivatalos személy a feljelentés megtételekor a helyszínen bevonta, úgy a kezdőnap a bevonás dátuma. Amennyiben bevonás nem történt, a kezdőnap a fegyelmi határozat hatálybalépését követően a területi engedély és az állami horgászjegy leadásának időpontja.  

(3)       Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – lehetőség szerint – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetését követően azonnal bevezetik az eljárás alá vont horgászigazolványába, és egyben bevonja a 4. §. (1) bekezdésben megjelölt okmányokat is.

–   8   –

Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy az intézkedések végrehajtására a jogerős határozat kézhezvételét követően az ügyben első fokon eljáró fegyelmi bizottság köteles intézkedni. Ha a fegyelmi határozat elsőfokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség tekintetében szintén a fegyelmi bizottság intézkedik.

(4)       A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen – kivonatolva – ki kell hirdetni.

(5)       Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesület vezetősége, illetve közgyűlése által lefolytatott első- és másodfokú fegyelmi eljárásokban.

FELLEBBEZÉS

  1. .

(1)       Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2)       Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és a fegyelmi eljárás elrendelésre jogosult személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3)       A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezés kézhezvételét követő nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4)       Ha a másodfokú szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja. Ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

 

(5)       A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott fegyelmi büntetést csak az erre irányuló fellebbezés esetés súlyosbíthatja.

(6)       Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozt ellen további fellebbezésnek helye nincs.  

(7)       A másodfokú határozatot a kézhezvételét követően 30 napon belül az eljárás alá vont a Fejér Megyei Bíróságon megtámadhatja. A peres eljárás megindítása a határozat végrehajtását nem befolyásolja, azonban a bíróság az eljárás során indokolt esetben rendelkezhet a fegyelmi határozatban foglalt büntetés felfüggesztéséről.

–   9   –

ÚJRAFELVÉTEL

  1. .

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a fegyelmi büntetéssel sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékokat jelöl meg, melyek az alapeljárásban a terhére megállapított tényállás megdöntésére, és ez alapján kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az újrafelvételi eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

  1. .

Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – a súlyos elbírálás alá eső eseteket kivéve – a (6. §. (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg a szülőt is idézni kell a tárgyalásra. Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az egyesület ifjúsági felelősének véleményét is.

A GYAKRABBAN ELŐFORDULÓ FEGYELMI VÉTSÉGEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ VALÓ IRÁNYMUTATÓ A FEGYELMI BÜNTETÉSEK KISZABÁSA SORÁN

  1. .

(1)       Tiltott eszközökkel folytatott halfogási tevékenység                                                                                                                                      5 évi eltiltás

(2)       Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása

                                                                                              5 évi eltiltás

(3)       A horgászat során, a horgászattal összefüggő okból más horgász, választott vagy megbízott egyesületi vezető tettleges bántalmazása

                                                                                              5 évi eltiltás

(4)       Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása

                                                                                              1-3 évi eltiltás

–   10   –

(5)       Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból zsákmányul ejtés és megtartás

                                                                                              1-2 évi eltiltás

Egynél több hal megtartása esetén halanként további 1-1 év eltiltás.

(6)       Méretkorlátozással védett halból egy darab méreten aluli hal megtartása

                                                                                              1-2 évi eltiltás

Egynél több hal megtartása esetén halanként további 1-1 év eltiltás.

(7)       A darabkorlátozással védett halak esetén a kifogható halak darabszámának egy darab hallal való túllépése

1-2 évi eltiltás

Egynél több hallal való túllépés esetén halanként további 1-1 év eltiltás.

(8)       A meghatározott súlykorlátozásnak túllépése

 

1-2 kg esetén                                                                      figyelmeztetés- 6 hó eltiltás

2 kg felett, minden megkezdett kg esetén további        1-1 év eltiltás

(9)       Érvényes területi jegy nélküli horgászat             1 év eltiltás

(10)     Tiltott vagy kíméleti területen való horgászat                           

1 év eltiltás

(11)     Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése, telepítés után

                                                                                              1 év eltiltás

(12)     Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon történő horgászat

                                                                                              6 hó eltiltás

(13)     Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés

                                                                                              1-2 év eltiltás

(14)     A használható horgászfelszerelések ( botok ) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése

                                                                                              1 évi eltiltás

Minden további bot használata esetén botonként 1-1 év eltiltás

(15)     Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése

                                                                                              3 hó eltiltás

Minden további horog után horgonként 3 hó eltiltás

(16)     Az ellenőrzésre jogosult felhívása ellenére a horgászatra jogosító okmányok felmutatásának, a horgászeszközök vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, ha más szabálytalanság nem történt

                                                                                              1-2 év eltiltás

(17)     Partvédőmű, vagy más műtárgy megrongálása, környezetvédelmi szabálysértés, szemetelés

                                                                                              3 hó-1 év eltiltás.

(18)     A felsorolás csak a mindennapi életben leggyakrabban előforduló fegyelmi vétségeket tartalmazza. A fegyelmi büntetések kiszabásánál méltánylást érdemlő esetben ettől lehet enyhébb büntetést kiszabni, de súlyosabb esetben, több szabálytalanság együttes elkövetése esetén a büntetések mértéke az egyedi vétségeknél meghatározottnál súlyosabb is lehet.                                                                             

HATÁLYBALÉPÉS

  1. (1)       Jelen fegyelmi szabályzat az Adony és Környéke Horgászegyesület Közgyűlése által történő elfogadás napján lép hatályba, és az ezt követően, az egyesületi tagok ellen elrendelt fegyelmi eljárások során kell alkalmazni.